Gyulai Líviusz grafikus

(Barót [Románia], 1937. december 2.)

1958-tól a magyar és a világirodalom legjelesebb alkotóinak műveit – csaknem ötszáz könyvet – illusztrálta. A Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Ék Sándor tanítványa volt. 1962-ben fejezte be a főiskolát, majd Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton. Főként könyvillusztrációkat és animációs filmeket, valamint ironizáló, archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készít. Weöres Sándor könyvének, a Psychének az illusztrálásával robbant be a kulturális életbe, kifogástalan stílusérzékkel valósítva meg a grafika eszközeivel ugyanazt a szerepjátékot, amelyet Weöres az irodalomban. Balzac, Shakespeare, Villon, Dickens, Babits, Weöres Sándor és Lázár Ervin művei ihlették, valamint olyan, közismert irodalmi hősök, mint Don Quijote, Robinson, Casanova és Münchausen báró, továbbá nevezetes történelmi helyek, többek között Topkapi, Cordoba, Mükéné és Gibraltár. Alkotásai otthonosságot sugallnak, bensőséges viszonyt a művel és az európai kultúrával, amelyet egységesnek és átjárhatónak tekint és ábrázol.

A Magyar Filmművészek Szövetségének és a Magyar Művészti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja.

Díjak, elismerések: II. Firenzei Grafikai Biennálé Aranyérme (1971), IBA-aranyérem (1972, Lipcse), Munkácsy Mihály-díj (1973), a kairói filmfesztivál Arany Nofretete-díja (1978), a lipcsei rövidfilmfesztivál Ezüst Galamb-díja (1978), Szép Magyar Könyv Díj (1979), IBA-ezüstérem (1980, Lipcse), a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Kiállítási Nívódíja (1984), Csillag Albert Alapítvány, Fődíj (1987), Érdemes Művész (1989), a XXVII. Szegedi Nyári Tárlat Díja (1995), a XXIX. Szegedi Nyári Tárlat, MAOE Képzőművészeti Tagozata Díja (1997), Kossuth-díj (2004), Prima-díj (2005).

Főbb művek: Fontosabb önálló kiállításai: Dürer Terem (1966, Budapest), József Attila Könyvtár (1980, Miskolc), Dorottya u. Galéria (1981, Budapest), Csepel Galéria (1982, Budapest), München (1982), Festőterem (1985, Sopron), Erdei Ferenc Művelődési Központ (1988, Kecskemét), Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (1989, Zalaegerszeg), Sárospataki Képtár (1992, Sárospatak), MOL Székház Galéria (1972, Szolnok), Festőterem (Sopron) és Városi Kiállítóterem (Kazincbarcika) (1997), Vigadó (1998, Budapest), Cseh Centrum (2004, Budapest), Kapoli Múzeum és Galéria (2006, Balatonlelle), Gaál Imre Galéria (2007, Budapest), San Marco Galéria (2007, Budapest), Forrás Galéria (2009, Budapest), Városi Képtár (2010, Orosháza), Magyar Képzőművészeti Egyetem (2010, Budapest), Művelődési Ház (2011, Székelyudvarhely), Árkosi Kulturális Központ (2011, Sepsiszentgyörgy). Számos csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön (Brno, Buenos Aires, Carpi, Lipcse, São Paolo és Tokió). Művei közgyűjteményekben is láthatók. 1964-től számos nemzetközi grafikai és könyvművészeti kiállításon láthatták alkotásait.1975-től animációs filmeket is készít (Delfinia, 1976, Új lakók, 1977, Jómadarak, tévésorozat, 1977–1980, Tinti kalandjai, tévésorozat, 1987–1989, Jónás, 1996). A 42. Magyar Filmszemlén (2011) Az őrangyal című rajzfilmmel szerepelt.