Szakonyi Károly író, dramaturg

(Budapest, 1931. október 26.)

Születésekor a családi neve Németh volt, de anyai nagyanyja szülőfalujáról (Szakonyról) előbb írói névként, majd polgári névként is felvette a Szakonyi vezetéknevet. Kalandos fiatalkor után 1958 végén közlik az első novelláját, s három évvel később már kötete is megjelenik. Tárcái, elbeszélései és regényei mellett nevezetesek a drámái, tévéjátékai, színpadi adaptációi és rádiójátékai. Műveiben erkölcsi érzékenységgel mutatja be az önmagukat és a hivatásukat kereső hőseit, de megjelennek műveiben saját ifjúságának az emlékei is.

Az 1960-as évek első felétől több színház (Nemzeti Színház, Miskolci Nemzeti Színház, győri Kisfaludy Színház, Pécsi Nemzeti Színház, debreceni Csokonai Színház) dramaturgja, közben – 1984 és 1990 között – a Magyar Nemzet című napilap munkatársa. Tagja volt a Kortárs és az Új Idő című két folyóirat szerkesztőbizottságának, valamint az Új Írás tanácsadó testületének. Tagja a Kazinczy-díj, a Szabő Lőrinc Alapítvány és a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának (az utóbbinak elnöke is), a Francia Drámaírók Szövetségének, kiadóigazgatóként a Lyukasóra című folyóirat szerkesztőbizottságának, a Magyar Írószövetségnek, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Magyar Művészeti Akadémia Színház- és Előadóművészeti Tagozatának.

Díjak, elismerések: SZOT-díj (1963), József Attila-díj (1970), Gábor Andor-díj (1974), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1991), Literatúra-díj (1995), Szép Ernő-jutalom (1995), Kossuth-díj (1997), Magyar Művészetért Díj (2003), Szépirodalmi Figyelő Díja (2010), Prima-díj (2011).

Művek: Középütt vannak a felhők (elbeszélések, 1961), Túl a városon (kisregény, elbeszélések, 1964), Életem, Zsóka! (színmű, 1965), Férfiak (1965), Porcelánbaba (elbeszélés, 1967), Ördöghegy (dráma, 1968, ), Francia tanya (regény, 1969), Adáshiba (dráma, 1970, 2007), Harmincnégy ember (hangjátékok, elbeszélések, 1971), Tudatom, jól vagyok (elbeszélések, 1976), Hongkongi paróka (színmű, 1976), Irányítószám 2000 (dráma, 1976), A hatodik napon (színmű, 1978), Holt lelkek (dráma, 1979), Emberi üdvözlet (válogatott elbeszélések, 1980), Holdtölte (dráma, 1982), Magányos biciklista (novellák, tárcák, 1983), Északi tábor (válogatott elbeszélések, 1984), Ketten játsszák (színművek, 1984), Vendég a palotában (elbeszélés, tárca, 1985), Ki van a képen? (dráma, 1986), Képnovellák (novellák, 1987), Bolond madár ( regény, 1989), Apák és fiúk (színmű, 1989), Gondviselés csevejszolgálat (hangjátékok, színművek, 1990), A barátság könyve (esszék, 1990), Napfényes Granada (elbeszélések, 1991), Ember az alagútban (válogatott tárcák, 1994), Álomirodalom (novellák, 1994), A pénz komédiája (dráma, 1995), A prágai szerelmesek (rádiójátékok, ford. Szöllősy Judit, 1995, 2001), Vidám finálé (dráma, 1995), A félkegyelmű (dráma, Dosztojevszkij nyomán, 1995), Szent Péter esernyője (dráma, Mikszáth Kálmán nyomán, 1996), A bűntény (novellák, 1996), Szívek zárkái (kisregény, 1997), Bűn és bűnhődés (dráma, Dosztojevszkij nyomán, 1998), Ezüsthasú halak (novellák, 2003), Céllövölde (kisregények, novellák, 2003), A szép hadnagyné (novellák, 2004), Hófödte hegyek (novellák, 2005), Ki van a képen? (drámák, 2008), Albérlet és filodendron (hangjátékok, 2009), Homloklövés (szatírák, 2009), Turini nyár (hangjátékok, 2009), Bolond madár, Héloïse (regények, 2010), Istenítélet (novellák, 2010), Vendégjáték (színpadi átiratok, 2011), Szakonyi Károly Válogatott novellái (novellák, 2012), Vénusz lánya (kisregény, 2012).